Gábor Rajnay

Aradon járt iskolába. A középiskolai tanulmányok befejezése után Budapestre ment a Színművészeti Akadémiára. 1906-ban végzett, Kolozsvárra szerződött Janovics Jenő társulatához. 1908 szeptemberében a Vígszínház tagja lett, de csak két hónapot volt a színháznál, Tóth Imre a Nemzeti Színházhoz hívta, emiatt a Vígszínház felbontotta vele a szerződését. Első sikerét 1912-ben aratta Knoblauch: Faun című darabjának címszerepében. 1918-ban fellépett a Fasor Kabaréban. 1921–1922 között a Renaissance Színház színésze és rendezője volt, 1922-ben újra a Vígszínház tagja lett. 1935-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek haláláig tagja maradt. Első filmszerepét az 1915-ben készült Tiszti kardbojt című némafilmben, utolsó filmszerepét az 1957-ben készült Éjfélkor című filmben játszotta. Az 1945 előtti magyar filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze volt. 1946-ban nyugdíjba vonult. 1947-ben Várkonyi Zoltán felkérésére eljátszotta Tarpataky báró szerepét Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjében. Utolsó színpadi szerepében Gárdonyi Géza Ida regénye című darabjában Ó Péter borkereskedő alakját formálta meg. Ezután végleg visszavonult a színpadtól, csupán filmszerepeket vállalt.